2012. augusztus 18., szombat

Real life Part 1.

Sok idő eltelt már azóta, hogy errefelé jártam, ha elkezdeném sorolni mi minden történt azóta valószínűleg bolondnak hinnétek. Pedig igazából belegondolva semmi nem történt, ami annyira kiemelkedő lenne.
Az elmúlt pár hónapot a párommal és családjával töltöttem BP-n, abban bízva, hogy végre találok valami "megélhetős" állást magamnak. Nos...kezdjük az elején.

Az első megálló egy budai "szórakozóhely" csak kerthelyiséggel. Nincs semmi alkoholmentes, csak szörp. Pultosként kezdtem, aztán kirúgtak, mert, hogy nem vagyok elég gyors a hely elvárásaihoz képest...nos...ezt úgy kell elképzelni, hogy a legelső napomon 18 óra melót nyomtam le, amibe még a kerítés festése is beletartozott. Az első napok- szokásosan- simán mentek, aztán jöttek a kreált bajok, mint például a lassúság. Ok nélkülinek éreztem ezt az indokot, mivel minden áldott éjszaka halottként értem haza, nem ettem, nem ittam semmit, csak hogy mindenki ki legyen szolgálva.Hát de ennek ellenére elküldtek. Oké. Ugorjunk.
Második állomás BP egyik nagy múltú szórakozóhelye, ami most új fényében "tündököl" újra egyik hidunk lábánál- mint azelőtt. Szintén pultosnak jelentkeztem, mit ne mondjak már a válogatás emberfelettien kemény volt, de valahogy kibírtam és felvettek. Kettő, azaz két napot dolgoztam, utána annyit sem mondtak, hogy szevasz tavasz...hívom őket, smsekkel bombázom a főnököm, de semmi. Még az egészségügyi kiskönyvem sem kaptam vissza. Viszont van egy egyen pólóm...örülhetek magamnak.
Harmadik megálló: több pontból illetve részből álló kocsma- szórakozóhelynek nem nevezhető- a pultos lányok egytől egyik faarcú libák, akik úgy bántak veled, mint újjal, akár egy leprással. Hozzád sem szóltak a napi 9órás műszakban egyszer sem, jelentse ez azt, hogy se jót, se rosszat. Aztán hirtelen jött a főnökasszony, hogy ki vagyok rúgva. WTF? Válasz a miértre: nem dolgozom, csak lézengek és idegesítem a pultosokat. Hát majdnem sírógörcsös nevetésben fordultam le a székről, ahol az egész hely előtt- nem, nem négyszemközt- közölte ezt velem. Most kérdezem én, hogy idegesíthetek valakit, ha nem beszélünk és én amúgy sem ott dolgozom a pultban? Mindegy...nem végzem a munkám...hát szintén hagyjuk, mert nem én voltam az, aki órákat állt, míg mások kint dohányoztak...

A lényeg: a mai magyarországi álláshelyzet 1 nagy kalap sz@r. Eleve találni valamit és eleve valahogy ottmaradni már kész dráma. Nem is beszélve, hogy diplomás emberként kellett ilyen munkákat elvégeznem, csak mert máshova nincs elég gyakorlatom...azt mondom nektek, hogy nagyon fontoljátok meg a sulit, amit majd választatok és főleg majd az állást, amit utána csináltok. Vért kell izzadni mindkét helyen, hogy emberszámba vegyenek majd...
End Part 1.

Tolerancia

“Csendet tanultam a beszédesektől, toleranciát a türelmetlenektől, kedvességet a durváktól.”

A tolerancia számomra egy olyan fogalom, ami szerintem nem létezik. Mindenki azzal jön, hogy ő elfogadja az embereket olyannak, amilyenek, de közben mégsem. Kibeszéljük ezeket az embereket, röhögünk rajtuk a hátuk mögött vagy csak megvetjük őket, ha nem látják. Elfogadom például a nemi identitását valakinek, de nem biztos, hogy a bőrszínével is meg vagyok békélve vagy a "karsztal" , ahová például a gimiben tartozik. Annyi ellentétet lehetne itt felsorolni. Tolerancia nincs, mert vagy teljesen az vagy, egy leszarom típusú, igénytelen ember-mert lássuk be, nem minden elfogadható- vagy nem vagy semmi, mert szintén leszarom típusú, igénytelen ember vagy- olyan ember nincs, aki semmit nem tud elfogadni. Nos, a következtetés, csak arany középút van. Ott eldöntheted, hogy mi az, ami még belefér és mi az, ami már nem. Nem vagyunk egyformák, így egyformán toleránsak sem. Fogadd el, ha egyesek xy zenét szeretnek, xy ruciban lógnak, xy módon viselkednek, de azt ne felejtsd el, hogy lehet másnak pont te vagy a ciki. Add azt, amit te is elvárnál másoktól!

Bizalom


“Sohasem vagyunk sebezhetőbbek, mint amikor bízunk valakiben – de paradox módon, ha nem tudunk bízni, nem találhatunk sem szeretetet, sem boldogságot.”

Sebezhetőek...nincs szeretet, sem boldogság. Nehéz eldönteni, hogy melyik az igazabb, az erősebb. Én megbízom benned, te megbízol bennem, minden jó, de ha én nem bízom benned, csak te bennem, már totál más a szitu. Onnantól engem te nem érdekelsz. Álarcot hordok, amit te nem veszel észre, mert elvakít az irántam táplált bizalmad fénye. Nem is jössz rá, hogy hülyét csinálok belőled. Kicsit hasonló ez az egész, mint a plátói szerelem. Megtehetsz bármit, nem fogsz érdekelni, csak mosolygok, amit te együttérzésnek veszel. Elvesztél már ott, hogy engem választottál.
Bizalom itt és bizalom ott. Ezek a barátság, a szerelem, a családi kapcsolatok. legfontosabb "helyszín", ahol minimum két ember kölcsönös bizalma mindennek az alapja. Merj bízni a szüleidben, mert ők azok, akik SOHA nem hagynak cserben, bízz a szerelmedben, mert a szeretet ereje mindennél erősebb, bízz a legjobb barátodban, mert ő a másik feled, kiegészít és teljessé tesz! Ne pazarold el, ha felfedezted azt a csodát, hogy bízol és bíznak benned. Ritka kincs, védd meg.

Felelősség

“Igaz, az ember nem felel felbukkanó vágyaiért, gondolataiért. Olyanok ezek, mint egy átsuhanó madárraj a ház felett. De ha a madarak fészket is vernek az eresz alatt, ott élnek, szaporodnak, azért már az ember is felel. Mert beleegyezett.”

Emberi érzés vagyok, egy a sok közül, de mégis különleges és ritka. Éreztetem magam, ha már kialakult az ösztön általam. Figyelek mindenre és mindenkire egy egész emberi életen át. Különleges vagyok, mert ellenségem az önzés, a félelem, a kísértés és még sok más, ritka vagyok, mert általában legyőz az önzés, a félelem és a kísértés. Sokakban természetüktől fogva élek, még többekben egy apró szikrámat sem találni meg. Egy anya, egy jó anya a legerősebb és legszilárdabb támaszpontom, egy drogozó, alkoholista tini pedig a leggyengébb. Az emberek minden döntésében szerepet játszom, HA eszükbe jutok. Ha igen, megfontoltak, ezáltal magabiztosabbak lesznek, ha nem akkor felőrölik saját magukat. Vegyetek észre magatokban, mert sokszor csak én tudok segíteni!
Ne nyomjátok el, ha megérzitek a FELELŐSSÉG érzését! Ott van bennetek, használjátok, azért van. Felelősséggel többre mentek, mint az orosz rulettel. Gondolkodj ésszerűen, élj felelősségteljesen!